Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.
Egy nagyon rövid, hétfőn kihirdetett kormányhatározatból lehet kiolvasni, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium 450 milliárd forinttal lépheti túl az egyik idei költségvetési kiadási sorát. Ez arra utal, hogy a kormány már készíti elő a reptérvásárlás pénzügyi fedezetét a költségvetésben.
Súlyos kritikákat fogalmazott meg a Költségvetési Tanács 3 éves kitekintője a büdzsé állapotával kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen a költségvetés helyzete valóban ijesztő. A KT szerint idén nem lesz akkora a GDP-növekedés, mint a kormány várja, az adósságszabály teljesülése kérdéses, miközben a büdzsé deficitje jelentős, és a 2024-es folyamtok kapcsán "különösen jelentős" kockázatokról beszélnek. A Tanács szerint az egyensúly helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, hogy a magyar gazdaság érdemben növekedhessen.
Nagy Márton szerint rossz döntés lenne, ha a költségvetési fegyelem előtérbe kerülne az Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter a Demokrata hetilapnak adott interjújában hangsúlyosan beszélt a fiskális politikáról és azzal érvelt, hogy ha más országok 7-8 százalékos költségvetési deficittel versenyeznek a saját gazdaságaik támogatása érdekében, akkor "mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". Egyenesen azt javasolja, hogy Európának és benne a legnagyobb gazdaságnak, Németországnak átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítania a költségvetési hiányt. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságpolitikája választóvonalhoz érkezett, feladni készül az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződését a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A helyzet gyorsértékelése az elmúlt hetek gazdasági adatai, kormányzati bejelentései, valamint a legfontosabb megszólalások tükrében.
Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
A parlament pénteken fogadta el a jövő évi költségvetésről szóló törvényt úgy, hogy az gyakorlatilag törvényt sért, mert nem tartalmazza - a Költségvetési Tanács figyelmeztetése ellenére - a jegybank veszteségének megtérítését. Az elmúlt napok jelzéseiből sejthető volt, hogy mire készül a kormány, Kovács Árpád KT-elnök zárószavazás előtti felszólalásából pedig egyértelműen kiderült a kormányzati megoldás.
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
48 oldalas összegző módosító javaslatot fogadott el a költségvetési bizottság a jövő évi büdzséhez. Ebben érdemi, fontosabb sorokat is átírtak a kormány javaslatára, azonban továbbra sem csinált helyet a Pénzügyminisztérium a jegybank jövőre várható 400 milliárd forint feletti veszteségtérítésének a kiadási oldalon.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
Miközben lezárult a parlamenti elfogadás előtt álló 2024-es költségvetés általános vitája, egyre világosabb, hogy a tervezettel van egy óriási gond. Nem számol ugyanis továbbra sem a jegybank veszteségtérítésével és legutóbb ennek a hiányosságnak a súlyos következményeire hívta fel a figyelmet elemzésében az Állami Számvevőszék is.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
Felpörgött az adóváltozásokkal kapcsolatos jogszabálydömping az elmúlt napokban, egymással párhuzamosan több helyről jelennek meg a módosítások, amelyeket sok esetben nehéz lekövetni. Az elmúlt 24 órában például nagyon népszerűvé vált a közbeszédben az a téves értelmezés, miszerint a dohánytermékek jövedéki adója is változik jövőre, ami viszont nem igaz. Bemutatjuk a dohánytermékek adóztatását, és azt is, hogy miért különösen érdekes, hogy ezek a termékek most megúszták a kormányzati sarcolást.
Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.
Megkezdődött a jövő évi költségvetés elfogadása, ami a nyugdíjasok szempontjából sem mellékes terveket rögzít. A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze röviden, így például azt is, hogy mekkora lesz 2024-ben a nyugdíjemelés mértéke, várható-e nyugdíjprémium, és mi lesz a 13. havi nyugdíjjal.
Szerda késő este jelent meg az a rendelet, amely az extraprofitadók 2024-re történő kiterjesztését tartalmazza. Ennek tartalma alapján pedig azt mondhatjuk, hogy lesznek olyan szektorok, amelyeket kellemetlen meglepetés ér.
Az idén egyelőre felültervezettnek tűnnek a költségvetés társasági adóból származó bevételei, de a Pénzügyminisztérium által most bemutatott 2024-as büdzséterv még magasabb tételekkel számol. A különbségre részben magyarázatot adhat a globális minimumadó jövő évi kötelező bevezetése, de bőven lehet ebből még kellemetlen meglepetés.
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
